Pásztói városrészek

Pásztói városrészek

Pásztó-Hasznos
A közigazgatásilag Pásztóhoz tartozó település a várossal már szinte teljesen összeépült, a 2408-as közút mellett a Mátra lábánál helyezkedik el. Legfőbb vonzereje a Mátra (és Pásztó) közelsége, a Várhegy illetve a Cserteri vároldal mint természetvédelmi terület, továbbá a Kövicses patakra épített 1,5 millió köbméter kapacitású víztározó (mely a környék egyik legszebb kirándulóhelye), továbbá a Gombástetői volt vitorlázó repülőtér, mely a tározó déli része felett 763 m magasságban található. 1265-ben az addig Ágasvárhoz tartozó tekintélyes birtokot a Rátót nembéli Proch István kapta meg királyi adományként. 1349 körül már hasznosi Nagy Domokos a falu birtokosa, akinek fia, István lett a Pásztói család őse.

A Cserteri vár első írásos említése 1304-ben történik, 1454-ben a megerősített vár és a falu birtokosaként a Pásztói család van megemlítve. 1552-ben a falu az egri várnak adózott. A török hódoltság idején falait szétrombolták, de visszafoglalását követően újra megerősítették. 1720-tól kezdődően a Koháry, a Fáy és a Szalay családok, 1848 után az Almássy, Platthy, Zay, Orczy, Gosztonyi családok voltak a földesurak. A fokozatosan rommá lett vár köveit a lakosság építkezéseihez használta fel.

A történelmi Magyarország várai: - Hasznos, Cserteri vár

A település látnivalói közé tartozik a barokk stílusú templom, a XVIII. századi Nepomuki Szent János szobor, melynek magassága 150 cm, anyaga mészkő.

Sajátos növénytársulásai miatt a várhegyet védetté nyilvánították.

A hasznosi ivóvíztározó korlátozott horgászati lehetőséget biztosít a vendégek számára. A településhez tartozik a Zsilló nevezetű közkedvelt kirándulóhely. A Hasznoshoz tartozó Gombástetőn, a víztározótól északra található egy használaton kívüli sportrepülőtér, amely még ma is alkalmas lehet kisgépek fogadására és indítására. Ezzel szemben a Nyikomon található egy sárkányrepülőtér starthely is, mely a paplanernyőzés igényeinek is megfelel, s az itt lakók büszkék arra, hogy a sárkányrepülésben még EB-t is rendeztek.

A kereskedelmi vendéglátás a településen biztosított. Mind a három vendégház a falu természetes jellegéhez igazodik, és egyenként 5-6 főt képes elszállásolni.

Pásztó-Mátrakeresztes
Közigazgatásilag Pásztóhoz tartozó település a várostól 13 km-re keletre, a Mátrába vezető 2408-as közút mellett a hegység lábánál helyezkedik el. 1937 előtti neve: Alsóhuta.

A kistérség legkeletibb települése jellegzetesen hegyvidéki, erdősült környezettel és kitűnő klimatikus adottságokkal rendelkezik. E kedvező természeti, táji adottságok mellett figyelemre méltó vonzerőt képez épített környezete, mivel az Ófalu történelmi értékű. Hangulatos településszerkezete, továbbá jelentős számú népi építészeti hagyományokat őrző, védendő értéket képviselő épületállománya van. Történetéről jóformán semmit nem lehet tudni, valószínűleg Hasznos település birtokrészeként szerepel az írásos anyagokban.

A történelmi Magyarország várai: - Mátrakeresztes, Óvár

Mátrakeresztest általánosan elterjedt nevén "fakanalas falu"-nak hívják, mivel igen nagy hagyománya van a famegmunkálással kapcsolatos háziipari tevékenységnek, a konyhai és egyéb háztartási faeszközök készítésének. Ez jelenti a falu fő megélhetési forrását, relatív jólétet biztosítva a lakosság számára. Az ide látogatók manufakturális jellegű kézi és gépi fakanálgyártást is láthatnak, mely az országban egyedülálló.

Itt helyben faszénégetés is folyik, mely boglyában összerakott, földdel letakart s parázson izzó fa szenesítésének folyamata.

A pihenni vágyó vendégeket a hegyvidéki falu egyedi, számos eredeti állapotban álló palócházzal bűvöli el. A települést kék és zöld túraútvonalak szelik át.
A település mind falusi turizmus, mind fizetővendéglátás keretében működő szálláshelyekkel rendelkezik, mely 10-15 fő elhelyezésére nyújt lehetőséget. Mátrakeresztesen hideg-melegkonyhás étterem működik, ahol hétvégenként élő zenével szórakoztatják az odalátogatókat.